Augusztus vége felé járt az idő.Szép, napsütötte délután volt. Főszereplőnk egy vándorló;Nemrég érkezett ebbe a szép városba, ahol Chiobix és Veronica lakott.

 Daemon félénken járta az utcákat a szép idő ellenére. Futkározó, boldog gyerekek, beszélgető, mosolygós anyukák, boldog, mulató férfiak:Ez mind Daemon-nak ijesztő és szokatlan látvány volt. Eközben Veronica éppen vásárolt a közeli boltokban:Chiobix influenzás lett.

Veronica:*sóhaj* Pont ebben a szép időben. Ma mentünk volna horgászni!Mindegy is.*elővesz egy listát, és a "Mega Market" felé vette az irányt*

Daemon követi őt. Nem sejti, hogy ki lehet ez a lány, de rokonszenvesnek tűnt neki. Utána eredt, hátha segít neki kijutni ebből az ismeretlen helyből.
Veronica éppen a zöldségek sorát járta, amikor Daemon oda nem figyelve, belé botlott.

Veronica:Ó, elnézést! ^^"
Daemon:*bamba fejjel bámul rá*
Veronica:Valami baj van, uram?*meglepődik*
Daemon:*csak áll előtte, mint a cövek* Öhhmm...
Veronica:Bocsánat, én nem itt dolgozom! Ha kérdése van, mindjárt megkeresem önnek az egyik dolgozót.
Daemon:*kitör* Ne, csak azt ne!*megfogja Veronica kezét*
Veronica:De..kérem! Mi a baj magával?!*elindulna, de Daemon nem engedi el*
Daemon:Kérem...kivezetne ebből?
Veronica:Miből?*leesik neki* Jaa...Arra van a kijárat. ^^ *a két sorral hátrébbi ajtóra mutat*
Daemon:*a kijáratra néz, majd vissza Veronicára* ...És aztán?
Veronica.Hát...bocsásson meg, azt csak maga tudja, merre kéne mennie. ^^"
Daemon:*birkapofával bámulja Veronicát*
Veronica:Kérem...elengedne végre?
Daemon:Ja, persze.*elengedi Veronicát*
Veronica:*kicsit dühösen* Köszönöm.*tovább megy a tejtermékekhez*
Daemon:*utána megy*
Veronica:*nézi a tejeket, de közben észreveszi, hogy Daemon követi őt*
Veronica:Nincs magának jobb dolga, már elnézést?!*fogy a türelme*
Daemon:De én csak...útmutatást szeretnék kérni.
Veronica:*sóhajt, és magában mondja:"Még ez is?..Nincs több problémám már?"* Rendben, csak...várjon meg engem kint.
Daemon:*bólint, majd kimegy*
Daemon:Remélem, ez nem átverés...*majd megpillantja a kifelé jövő Veronicát*
Veronica:*odamegy hozzá* Na jó. Mit akar?Hová akar menni?
Daemon:...*csak bámul*
Veronica:Mi?...Még azt sem tudja?
Daemon:Ki.
Veronica:Hova ki?Már kijött az áruházból...
Daemon:És..erről a helyről?....
Veronica:Megtudhatom, hova tart?
Daemon:Én...sehova.
Veronica:*végleg leesik neki* Ön vándorol....*elszomorodik*Jöjjön, hazavezetem!Nem éhes?
Daemon:Nekem...nem kell ennem. Csak innom.
Veronica:*meglepődik* Maga...micsoda?
Daemon:Jó démon.A nevem...Daemon. Elnézést, hogy nem mutatkoztam be.
Veronica:*elmosolyodik* Örvendek. Az én nevem Veronica.Jöjjön velem. *hazavezeti*

Veronica otthonában azonban Chiobix csak feküdt az ágyában. Pedig nagyon türelmetlen volt. Éhes.Szomjas.Na jó, semmi ilyesmi baja nem volt:Filmet nézett, ette a pattogatott kukoricát, és energiaitalt ivott. MIndezt titokban tette;Veronica nem szerette, ha lustálkodik az ember. Ám Chiobix néha pont ilyen volt.

A zár nyitódik. Hamarosan benyit Veronica, és Daemon. Chiobix gyorsan cselekedett:Kikapcsolta a tévét, a pattogatott kukoricát és az energiaital dobozokat az ágya alá rejtette.

Veronica:*beköszön* Szia Chiobix!Megérkeztem!
Chiobix:*agyon színlelt betegeskedés, rekedt hang* Szervusz, Vera!*színlelt köhögés*
Veronica:*megsajnálja* Majd várj, kapsz máktejet.
Chiobix:*rájön a hányinger, és éppen átkiált* Elég nekem a kamillás tea is!
Veronica:*főzi a teát* Ahogy gondolod.
Daemon:*lesekedik Chiobix-hoz, majd visszalopakodik Veronicához* Szerintem nem beteg...
Veronica:Bízza ezt most rám, Daemon.*együtt mennek Chiobix-hoz*
Chiobix:*le van csukva a szeme, és szenvedést színlel*
Veronica & Daemon:*fölé hajol*
Veronica:Már jobban nézel ki, mint tegnap. Tessék, itt a kamilla teád.*az ágy melletti kisasztalkára teszi*
Chiobix:*lassan felnyitja a szemét* Köszönö-
Daemon:*bámul azzal a birka fejével Chiobix szemeibe*
Chiobix:*megijed* ÁÁ!!
Daemon:*ő is megijed, felugrik, majd arrébb szökken* Daemon vagyok. Jó démon, és vándorló.
Chiobix:*ijedt szemmel mered rá* Veronica!Hogy kerül ő ide?
Veronica:*mosolyog* Befogadtam egy kis időre.^^
Chiobix:Mi van ha terrorista?Rabló?Gyilkos??!És ha eltartjuk?Mit csinálunk vele, ha nincs pénzünk kajára??
Veronica:Semmi ilyentől ne tarts...Daemon nem eszik ételt. Csupán ital kell neki. ^^ Chiobix:*sóhajtva visszahuppan az ágyra*
Veronica:Hé!Neked nincs is semmi bajod!
Chiobix:*lebukott* öööhmm...*köhög*
Veronica:*dühös lesz* Hogy tehetted?! Szívem-lelkem beleéltem abba, hogy gyógyíreket szerezzek!
Chiobix:S-sajnálom...><
Veronica:1 hétig eltiltalak a TV-től, és csak itt bent fogsz posladni!
Chiobix:De...én...VERONICA, NE TEDD EZT VELEM!
Daemon:*eközben kiemeli az ágy alól az energiaital dobozokat és a pattogatott kukorica maradványait* .... Mondtam, hogy nem beteg.
Veronica:*még dühösebb lesz* 2,5 HÉT!
Chiobix:*bőg* Miért teszitek ezt velem??!! >< *veri a padlót*
Daemon:...
Veronica:Gyere, Daemon. Adok neked egy kis teát.
Daemon:*bólint*

És azóta ott maradt Daemon köztük. Nem akart elmenni. Összetartó, boldog család lettek. Daemon és Chiobix között még mindig van valami rivalitás, de már gyengülni kezd ez is...Minden remek volt, együtt csináltak mindent...
...De Daemon még mindig félt a gyerekektől. x"D

VÉGE.